Valamikor 1984-ben került a mozikba a mára már igazi klasszikussá vált Terminátor - A halálosztó c. film. Akkoriban még én is kiskölyök voltam, és elképedve néztem ezt a fantasztikumot, egy olyan világot, ami libikókázik a jelen, és a jövő között.
Mivel a klasszikusok lényege, hogy az ember többször/sokszor megnézi, ezért az évek során már nem csak a látvány, hanem 1-2 mondanivaló is megragad az emberben. Márpedig akárki akármit mond, egy hihetetlen vízió filmmel van dolgunk!!! És innen szeretném származtatni a gondolataimat - illetve a jelen cikk mondanivalóját.
Én azt gondolom, nincs ma ember, aki legalább egyszer ne látta volna a filmet, de azért egy kis zanzát adnék belőle: A jövőből visszaküldenek egy intelligens androidot, hogy végezzen XY-nal, aki majd a gépek elleni harc vezetője lesz egyszer. Összefut a történet szála egy kiber mérnöknél, aki annál a cégnél dolgozik (Skynet), aminek a révén a jövőben a gépek veszik át a földön az uralmat...etc.
Ma már minden ember zsebében ott lapulnak az apró számítástechnikai eszközök, lejátszók, telefonok, tabletek, mindenki zsebében fizetésre alkalmas plasztikkártyák lapulnak, és az életünket meghatározza az internet. Halad előre a világ, technikai vívmányok sora könnyíti vagy keseríti meg az életünket. Megfigyelnek, irányítanak és ellenőriznek minket a gépek és programok segítségével - még legintimebb pillanatainkban is akár - és ez ellen nem tehetünk, olykor nem is akarunk tenni semmit. Fejlődés van töretlenül - az igazi cél a Mesterséges Intelligencia. Ennek kapcsán belefutottam egy cikkbe, - amit itt lehet olvasni - és elgondolkodtam: Vajon a küszöbön van a gépek kora?
Ugye az eredeti történet lényege, az összekapcsolódó, és hálózatba szervezett gépek sokasága, amik egy egységként lépnek fel - na kérem, ezen már réges-rég túl vagyunk. Az a kor van, amikor akár a mobiljainkat is hálózatba kötve lehet használni. Ennek a továbbfejlesztése, a kvantumszámítógép már papíron létezik, és nem adok sok időt, hogy megvalósuljon. És ez engem személy szerint picit aggaszt. Illetve nem is olyan picit... 1 alaptulajdonságot emelnék csak ki erről: Egyetlen!!! kvantumszámítógép annyit fog tudni, mint a mai számítógépek összessége!!! Félelmetes belegondolni is. Egyetlen ilyen gép mindent ellenőrizhet - felmerül hát a kérdés: Kié is lesz ez a gép? Ki üzemelteti? Ki kezeli? Ki vigyáz rá - és a benne lévő adatokra? És ha már ennyit tud ez a gép - ki hiszi azt, hogyha netán tudatára ébred, akkor elég lesz csak kihúzni a konnektorból???
Ennek az egész számítógépes félelemnek van még egy vonulata a fejemben - ezek a nanorobotok. Ezekről a nanométeres /nanométer (jele nm) – a méter milliárdodrésze (1×10−9 m) A lenszőke hajszál vastagsága 0,05 mm, a sötét hajszálé akár 0,2 mm is lehet
Nem tudom miért tartunk arra amerre - de megvallom, engem ez félelemmel tölt el. Mert ez már nem film, nem fantasztikum - ez a jelen, és a nem túl barátságos jövő képe. Szeretek dönteni. Szeretek hibázni. Szeretek emberekkel kommunikálni. Szeretem a gépeket is - megfelelő keretek között. De úgy látom ezeket a kereteket már rég átléptük - és az ember lépte át. Gyakran tanakodunk azon, hogy pusztulhattak el kiemelkedő civilizációk - azt hiszem nem ez a kérdés. Inkább az, miért pusztítjuk el a sajátunkat...
