Average Citizen

Előszeretettel böngészem olykor a youtube -ot, Van, hogy filmeket nézek, van, hogy zenéket tallózok, és van, hogy egyszerűen csak rácsodálkozom az emberi hülyeségre. Én most a zenei részről szeretnék mesélni.

Mivel én magam semmilyen hangszeren nem játszom, ezért mindig is gyermeki rajongással tekintettem azokra, akik a zeneszerszámukon valami különlegesre, valami elképesztőre, másra képesek, mint amit az adott hangszertől megszoktunk. Ezeknek is bőven nyújt teret ez a videómegosztó - a tartalom címének a lényege a cover. Ami ebben a kontextusban egy adott dal, adott hangszerrel való feldolgozását jelenti - tetszőleges zenei stílusban. Vannak jobb és vannak gyengébb produkciók - de az vitathatatlan, hogy a zenészek kreativitása, és virtuozitása kifogyhatatlan, és számomra megunhatatlan :)

Bár nekem a kedvenc hangszerem a cselló, ez a fantasztikus hangszer, melyen a képzett zenészek olyan

dallamokat tudnak megjeleníteni, amely az érzékeket borzolja, és régen elképzelhetetlen volt, most mégis egy olyan videót szeretnék bemutatni ebben a műfajban, amelyet a minap találtam - és főszereplője a Marimba, mely mindenki számára ismerős lehet, ha máshonnan nem, hát a gyerekkori xilofonjáról, mely annak testvére:) A klipp mindamellett elég vicces is - én rommá röhögtem magam a fazonokon:))) Remélem Nektek is tetszeni fog:)

"...a korrupció kezelése szerintem alapvetően jogi kérdés. Az igazságszolgáltatásnak kellene annyira függetlennek lennie, hogy kivonják a forgalomból a korrupt politikusokat. Ha meglenne az ehhez szükséges tudásuk, akkor az ügyészek és a bírák rá tudnák kényszeríteni a politikusokat arra, hogy ne lopjanak...."

Nem szokásom máshonnan ollózott cikkeket betenni - de ezt mindenki számára kötelező olvasmánnyá tenném!!! Vajon miért csak a külföldön élő, ott egzisztenciát teremtő hazánkfiai merik belemondani a vezetők szemébe az igazságot??? Meddig nyel még a magyar ember???

Ezen a linken lehet elolvasni a teljes cikket: http://index.hu/gazdasag/2014/07/29/lazar_denes_interju/

Valamikor 1984-ben került a mozikba a mára már igazi klasszikussá vált Terminátor - A halálosztó c. film. Akkoriban még én is kiskölyök voltam, és elképedve néztem ezt a fantasztikumot, egy olyan világot, ami libikókázik a jelen, és a jövő között.

Mivel a klasszikusok lényege, hogy az ember többször/sokszor megnézi, ezért az évek során már nem csak a látvány, hanem 1-2 mondanivaló is megragad az emberben. Márpedig akárki akármit mond, egy hihetetlen vízió filmmel van dolgunk!!! És innen szeretném származtatni a gondolataimat - illetve a jelen cikk mondanivalóját.

Én azt gondolom, nincs ma ember, aki legalább egyszer ne látta volna a filmet, de azért egy kis zanzát adnék belőle: A jövőből visszaküldenek egy intelligens androidot, hogy végezzen XY-nal, aki majd a gépek elleni harc vezetője lesz egyszer. Összefut a történet szála egy kiber mérnöknél, aki annál a cégnél dolgozik (Skynet), aminek a révén a jövőben a gépek veszik át a földön az uralmat...etc.

Ma már minden ember zsebében ott lapulnak az apró számítástechnikai eszközök, lejátszók, telefonok, tabletek, mindenki zsebében fizetésre alkalmas plasztikkártyák lapulnak, és az életünket meghatározza az internet. Halad előre a világ, technikai vívmányok sora könnyíti vagy keseríti meg az életünket. Megfigyelnek, irányítanak és ellenőriznek minket a gépek és programok segítségével - még legintimebb pillanatainkban is akár - és ez ellen nem tehetünk, olykor nem is akarunk tenni semmit. Fejlődés van töretlenül - az igazi cél a Mesterséges Intelligencia. Ennek kapcsán belefutottam egy cikkbe, - amit itt lehet olvasni - és elgondolkodtam: Vajon a küszöbön van a gépek kora?

Ugye az eredeti történet lényege, az összekapcsolódó, és hálózatba szervezett gépek sokasága, amik egy egységként lépnek fel - na kérem, ezen már réges-rég túl vagyunk. Az a kor van, amikor akár a mobiljainkat is hálózatba kötve lehet használni. Ennek a továbbfejlesztése, a kvantumszámítógép már papíron létezik, és nem adok sok időt, hogy megvalósuljon. És ez engem személy szerint picit aggaszt. Illetve nem is olyan picit... 1 alaptulajdonságot emelnék csak ki erről: Egyetlen!!! kvantumszámítógép annyit fog tudni, mint a mai számítógépek összessége!!! Félelmetes belegondolni is. Egyetlen ilyen gép mindent ellenőrizhet - felmerül hát a kérdés: Kié is lesz ez a gép? Ki üzemelteti? Ki kezeli? Ki vigyáz rá - és a benne lévő adatokra? És ha már ennyit tud ez a gép - ki hiszi azt, hogyha netán tudatára ébred, akkor elég lesz csak kihúzni a konnektorból???

Ennek az egész számítógépes félelemnek van még egy vonulata a fejemben - ezek a nanorobotok. Ezekről a nanométeres /nanométer (jele nm) – a méter milliárdodrésze (1×10⁻⁹ m)  A lenszőke hajszál vastagsága 0,05 mm, a sötét hajszálé akár 0,2 mm is lehet / nagyságú szerkezetekről igen kevés szó esik - holott a háttérben iszonyatos pénzeket tolnak a fejlesztésébe - gyaníthatóan a gyógyszergyárak és a hadiipar... Ez így most picit összeesküvés elméletnek hathat, de ha picit utánaolvasunk, megdöbbentő adatokat kapunk. Idéznék pár sort, és utána szívesen vitázom bárkivel, aki elgondolkodik...:"...Egy 2009 elejéről származó Wired cikk kihangsúlyozta, hogy a száloptikával történő közvetlen agyi manipuláció egy kissé kellemetlen, de ha egyszer telepítették, akkor „egy gomb megnyomásával boldoggá lehet tenni valakit”. A nanorobotok automatikusan végzik el a folyamatot, molekuláról molekulára újrahuzalozzák az agyat. Ami rosszabb, hogy ezek a mini droidok képesek önmagukat önhatalmúlag lemásolni, ami arra ösztökéli az embert, hogy eltűnődjön, miként lehetne egyszer majd ezt a kiszabadított szellemet visszatuszkolni a palackba.." Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az idézet 2009-es...

Nem tudom miért tartunk arra amerre - de megvallom, engem ez félelemmel tölt el. Mert ez már nem film, nem fantasztikum - ez a jelen, és a nem túl barátságos jövő képe. Szeretek dönteni. Szeretek hibázni. Szeretek emberekkel kommunikálni. Szeretem a gépeket is - megfelelő keretek között. De úgy látom ezeket a kereteket már rég átléptük - és az ember lépte át. Gyakran tanakodunk azon, hogy pusztulhattak el kiemelkedő civilizációk - azt hiszem nem ez a kérdés. Inkább az, miért pusztítjuk el a sajátunkat...

A vallás (és itt most szigorúan a keresztény vallásról beszélek) mint olyan, vitathatatlanul az életünk része. Két részre lehet osztani az emberiséget: vannak a hívők (bármely, általuk gyakorolt vallásra gondolva) és vannak akik nem hisznek. Őket hívjuk ateistáknak.

Az ateizmus egy non-próféta szervezet( George Carlin). Én magamat nem tudom igazán hova soroljam - nem is nagyon akarom sehova se sorolni.

Engem igazából kérdések feszegetnek. Olvasok, látok, gondolkodom - ebből adódóan próbálok értelmezni is. Itt van mindjárt a Nagy Könyv (Biblia) első képe, ami kivetül elém: Ádám és Éva, az első emberpár, valamint gyermekeik Káin és Ábel (és Sét, de ő eléggé mellékszereplő, nem tudni miért, gyanítom eléggé pipogya lehetett). Nomármost: ez a két testvér halomra ölte egymást - na de kiért is? Egy nő miatt - aki kinek a gyermeke volt??? Fura egy képzavar ez... Ugye itt van első körben a 10( vagy hány/mennyi) parancsolat. Felebarátod feleségét meg ne kívánd. Ne ölj. Na: ezeknek ezt nem mondta el a Teremtője? Vagy ők kivételek? Vagy mi??? Abba már belegondolni sem merek, hogy kinek a lánya volt ez a nő, mert bizony felmerül a vérfertőzés gyanúja... És ez csak az első példa ebből a történetből - van még számtalan, és nem is ezek miatt ültem le írni. Csak próbálom érzékeltetni ezen dolog - a vallás - furaságát. Kirónak az Emberekre - akik hisznek benne - mindenféle feladatot, szabályokat, parancsolatokat, de önmagukra, a Példaképekre ez nem vonatkozik?

Valamelyik nap lapozgattam az internetet, és belebotlottam a már elhunyt, de általam tisztelt amerikai komikus ( és még nagyon sok minden) George Carlin egy videójába, amely a vallást taglalja. És azt gondoltam: Végre valaki megfogalmazta azokat a gondolatokat - és ki is mondta - amik az embereket foglalkoztatja. Nem hiszem, hogy bele lehetne kötni:

Persze tudom - aki vallásos, az fog majd hisztizni. Ez evidens. Nekem csak 1 problémám van: a hisztizés nem egyenlő az érvekkel. A tényekkel. Az adatokkal. A konkrétumokkal.

Lehet magukat a földhöz csapkodni, érvelni, hogy mennyien vannak, de... Amikor szembesítik őket a tényekkel, akkor valahogy jön a sértődés. És akkor a történelmi tényekről itt még egy szót sem ejtettem. De ha lesz kedvük belemegyek szívesen :)

Minden valamirevaló házibuli örök dilemmája, hogy nehogy unalomba fulladjon. Ezen zseniális találmány segítségével garantálható - főleg, ha gyanútlan áldozatokat lepünk meg vele - ,hogy mindenki hülyére röhögi magát:)

Mondjuk el tudom még képzelni cosplay-es találkozók alapkellékének is. Íme:

Valamelyik filmben hallottam az idézetet - sajnos már nem tudom melyikben, a helyes megfejtők között vállveregetést sorsolunk ki - ami elindította a gondolatmenetet.

Azt szokták tartani, Kína az az ország, ahol a leggusztustalanabb dolgok előfordulhatnak - itt speciel a kezdőlépés a 100 napos tojás - és ezeket meg is eszik. Bár nem túrtam utána, azért gyanítom vannak még országok, ahol számunkra gyomorforgató dolgok vannak - és most nem feltétlenül az evésre gondolok. Az emberi tolerancia határ messzire kitolható. Ennek ékes példája Bear Grylls - amit Ő nem evett az nem létezik. szerintem. Vagy nem ehető.

Visszatérve az idézethez, ami így hangzik:
" Haverommal gusztustalansági versenyt rendeztünk. Fogott egy poharat és teleturházta. - Kezdőtől nem is rossz! - mondtam, és elővettem egy szívószálat..."

Hát mit ne mondjak - vizuális tipusú emberek azonnal taccsolnak - köztük én is. Nálam azonban ez a videó viszi el a gusztustalansági győztesnek járó pálmát:

Miért ünnepeljük a Honfoglalást akkor, amikor?

A XIX. század utolsó évtizedében kivételes jubileum megünneplésére készült Magyarország. Ezer esztendeje múlt, hogy Árpád vezetésével a kelet felől érkező magyar törzsek átlépték a Kárpátok hegyvonulatát és fokozatosan birtokba vették a későbbi Magyarország területét. A honfoglalás eseménysorozatát természetesen nem lehetett egy konkrét naphoz kötni. Több korabeli tudományos szakvéleményt meghallgatva, a kormány végül is azzal az előterjesztéssel fordult az Országgyűléshez, hogy a honalapítás ezredik évfordulóját 1895-ben ünnepelje meg az ország. A képviselők elfogadták a javaslatot, amely így törvényerőre emelkedett.Felvetődött egy nagyszabású világkiállítás gondolata, erről azonban kellő anyagi fedezet hiányában le kellett mondani. Ám így is impozáns program készült. Számos közintézmény erre az évre tervezett átadása mellett döntés született egy - Magyarországon addig soha nem látott méretű - országos kiállítás megrendezéséről. Az előkészítésre szánt idő azonban túl rövidnek bizonyult. Ezért az 1893. évi III. törvénycikk 3. §-ával megváltoztatták az évfordulós ünnepségek időpontját: 1895 helyett 1896-ban került sor ezek megtartására.                                                                      A Feszty-körkép

Hektikus férfi vagyok - és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Vannak dolgok amiket egyik pillanatban szeretek, egy másikban meg nem, egy harmadikban pedig ki nem állhatok. És vannak dolgok, amiket sosem állhatok. Ilyen az ápolatlanság.
Sokan vannak ezzel így tudom. Önmagunkra igényesnek lenni nem jelent nagy pénzráfordítást - bár aki megteheti, az sokat tud erre költeni. Én azt gondolom kevésből is lehet. Bár kinek mi a kevés. Én átlagról beszélek.
A mindennapi szokásos törődést most kihagynám - bár vannak akik ezt is kihagyják - , mert ez nekem evidens. Mea culpa szerencsés is vagyok, ha 3 napig nem borotválkozom, akkor se tűnik fel senkinek.

De vannak mások számára extrának tűnő dolgok, amik jelen korban nem számítanak luxusnak, mégis növelik a komfort érzetet, jó benyomást keltenek. Nem mellesleg: kíváncsi lennék, hogy a borotva cuccot, tusfürdőt, fogkrémet, illatszert leszámítva, mennyit áldoz magára ma egy átlagférfi egy hónapban? Ha dohányzik annak mekkora töredékét? Miért gondolunk úgy egy fodrászra, manikűrre, masszázsra - ne adj Isten, szoláriumra -  mint luxusra? Miért érezzük úgy, hogy ez buzis? Mitől lenne az? És főleg: miért gondoljuk azt, hogy ezt csak a nők engedhetik meg maguknak?
Csinálnék egy kis összeadást, hogy ha egy férfi áldoz ezekre, mennyibe fájna havi szinten - és azt gondolom a végösszeg okoz némi meglepetést:
- Fodrász: 1000-1300 ft - havi 1 alkalom
- Manikűr: 3500-4000 ft - havi 2 alkalom
- Masszázs: 5000-6000 ft - havi 2 alkalom
- Szolárium: 1800-2000 ft - heti 1 alkalom

Ha a legnagyobb összegeket veszem, akkor sincs 15.000 ft-nál több, ha csak havi 1 alkalommal fordítasz magadra ennyit, és azt gondolom ez ma nem sok!!! Ha egy nő elmegy fodrászhoz, festet, körmöt csináltat, szolizik - az ennek a sokszorosa is lehet. Akkor magunkra költve, ez nem valami sok!
Persze mindez nem ennyiből áll, kell hozzá az ember is, aki tiszta ruhát vesz fel, aki használ illatszert, aki ápolja, karbantartja a testét. Aki odafigyel saját magára - hogy mások is odafigyeljenek rá.

És most jön az a dolog, ami két táborra osztja a férfiakat - ez pedig a szőrtelenítés. Azt tudom, hogy erre sok férfit nem lehet rávenni - ismét a buzis kitétel jön - de könyörgöm: attól, hogy valaki a hónalját szőrteleníti, még nem buzis. Még csak nem is divatdiktátor. Az izzadságcseppek megtapadnak a szőrszálakon, befüllednek, és elképesztő odőr jön létre - tudom, érzem a buszon, metrón, villamoson. És nem hiszem el, hogy mások ezt nem érzik!!! Nem vagyok én piperkőc, de utálom, mikor valaki büdös, ez ápolatlanságot feltételez. És szerintem egyszerű ezt orvosolni. Nem fáj. Nem drága. Nem buzis. Nem nevetséges. Egy jó illatú embert mindig máshogy kezelnek - főként a nők! És azt hiszem, azt mindenki kedveli.

UPDATE:

Azt gondolom, itt páran bajban vannak a fogalom értéssel. Mindezek nem elvárások - lehetőségek!!! Mindenki maga dönt arról, hogyan érzi magát komfortosan! Senkit nem érdekel, hogy a párja hogyan fingik az orra alá, vagy milyen a szaga szex után - itt általánosságokról igyekeztem beszélni!!! Mert gyanítom azt senki se szereti, ha a boltban, a postán, a buszon-metrón odaáll mögé P. Béla vonalzó nagykereskedő és olyan a szaga és külleme, mintha most jött volna egy állatkerti ketrecharcból!!!

Zseniális videóba futottam bele, amely egyszerre vicces, ötletes, és elgondolkodtató is egyben!

Bár a technológia a design terén még kiforratlan, azért biztos lesznek páran akiknek végre felcsillan a szemük. Főleg, akit már sikeresen nyakon öntöttek a táncparkett fenegyerekei. Nem gond a gyorsabb ritmus, a lökdösődés - gyanítom még az illumináltság komolyabb fázisát is zökkenőmentesen veszi ez a szerkezet. Mindkét kezed szabadon marad, csak a szemedet kell a sörödön tartani, hogy élelmesek szívószállal meg ne támadják a szabadnak tűnő prédát:)))

A retro disco híveinek a figyelmét külön felhívnám a szalagos magnóra, és a Dévényi Tibi bácsi pöttyös labdás bulijait idéző villogó táncparkettreEgyébként az ausztrál Hahn sörmárka jól sikerült vírus videóját látjuk - de az ötlet akkor is zseniális!!!